Kamaszodtam és bármilyen kedvem volt szólt a zene. Ezzel nem vagyok egyedül. Sokan vannak, akiknél állandóan szól a zene, mint egy háttér zene. Kevesebben vannak, akik leülnek és tényleg figyelmesen hallgatják. No, ilyenkor jönnek elő érzések.
Sokszor éreztem bánatosnak magam és vagy olyan zenét tettem be, amire jól kibőghettem magam vagy olyan zenét tettem be, amitől elmúlt a bánatom.
Azt mondják Mozart megnyugtat, Beethoven felkavar. Én ezzel nem értek egyet. Mindkét zeneszerzőnek vannak olyan művei, ami nyugtatólag hat és fordítva.
Beethoven 5. szimfóniájának 2. tételében egyszerre van benne, kicsi szomorúság, remény és a remény után, hogy elértem azt, amit akartam. Semmiképpen nem felkavaró. Számomra megnyugtató és optimista.
